Változtatások

Igen, ezt még elfelejtettem.
Az új kurzort és a lap tetejére ugró gombot most vezettem be. Mindkettő innen van. Na most az új kurzort gondolom mindenki észre vette. Viszont csak mondom, hogy ettől nem kell megijedni, ami a jobb alsó sarokban van a piros karikában:

Ezt arra lehet használni, hogy ha már lentebb görgettetek és nem akartok vissza felgörgetni, mert olyan sokat kéne, akkor csak kattintsatok rá erre a kis gombra és máris felvisz a blog tetejére.

Remélem hasznos lesz számotokra is és, hogy tetszenek ezek a kis változtatások. Lehet, hogy majd még lesznek ilyenféle változások, de ha majd bekövetkeznek akkor azokról is írni fogok, hogy tudjátok ti is, mi mire való. :)

Eső - avagy jön az ősz.

Hali!
Hát igen...sajnos pár nap és bekövetkezik az ősz.
Na, de tegnap délelőtt még egészen jó idő volt, tudjátok az a se meleg, se hideg idő. Na de akármilyen tűrhető is volt a hőmérséklet, Lilyt még így sem tudtam rávenni arra, hogy játszunk legalább egy kicsit is. Helyette inkább folytatta az egész nyaras programját: a punnyadást.

 Aztán délután olyan eső esett, hogy csak na! Nagy zuhé volt, mondhatom. Lily is bebújt a megszokott helyére és ő is behúzta fülét-farkát. Este mikor mentem neki enni adni, már elállt az eső. Odaadtam Lilynek a kajáját, de nem ment oda a megszokott módon, hogy egyből hozzálásson a vacsorához. Leült elém én nézett rám.
Illetőleg, nem csak rám nézett, hanem a fésűjére is mindig oda-oda pillantott. Aztán elkezdett vakarózni és akkor esett le a tantusz! Hát azt akarta, hogy fésüljem meg, mert viszketett. Ugyanis mi úgy szoktuk, hogy amikor látjuk, hogy Lily vakarózik már nagyon, akkor meg szoktuk fésülni, mivel az ő fésűje ilyen masszírozós. És olyankor ha megfésültük, olyan mintha megvakartuk volna és akkor egyrészt szebben is néz ki, másrészt pedig nem vakarja magának sebesre. Így történt hát, hogy még este 9 órakor Lilyt fésültem.
Ma reggel viszont mikor kimentem hozzá, hogy a megszokott módon köszönjek neki, nem találtam hirtelen. Egyszer csak hallom, hogy valami hátul csörög. Bementem a "kisházba" és ott megtaláltam elbújva az én drága kutyámat.
Csak úgy tájékoztatás jelleggel: a "kisháznak" nevezzük mi azt a helyiséget ahol a biciklijeinket tarjuk meg mindenféle limlomot, egyszóval olyan mintha az lenne a mi pincénk, csak ez nem a föld alatt van.
Na, szóval sikeresen megleltem Lilyt. Első gondolatom az volt, hogy valami baja lehet, mert hiába hívtam nem akart onnan kimászni. Csak később jöttem rá, hogy azért nem akart kijönni, mert dörög az ég.
Hát igen a mi Lilynk már csak ilyen. Habár azóta már a nap is kisütött, de még mindig dörög, szóval érthető, hogy miért gubbaszt még mindig ott.

Cicáztunk :D

Sziasztok!
Fergeteges napunk volt ma. Komolyan mondom.
Délelőtt egyszer csak halljuk, hogy odakint valaki nyávog. De nagyon keservesen. Olyan, de olyan keservesen amilyet csak el tudtok képzelni. Mintha valaki úgy, sírna-rína, hogy mindenki figyelmét magára vonja. Anyuval ketten voltunk itthon - meg persze Lily - és mindketten összenéztünk, hogy mi lehet ez? Hát kinyitottuk az ablakot, ami az utcára nyílik, és az a látvány tárult elénk, hogy egy icipici, gebe, koromfekete kiscica ül az ablakunk alatt és ő az aki olyan veszedelmesen nyávog. Még a könnyei is potyogtak.

Megsajnáltuk őt és gondoltuk azért sírhat, mert lehet, hogy éhes, szóval adtunk neki egy kis májkrémet, hátha megeszi. Meg is ette, nem kellett neki mondani, hogy "Na egyed már!" vagy "Neked raktuk ki, nyugodtan falatozz belőle!", hanem a csöppnyi cicus rögtön hozzálátott. Egy darabig még nézett ránk és mi is rá, aztán megint hozzákezdett nyivákolni. Ekkor már azt gondoltuk, hogy biztosan az anyja után sír. Adtunk neki még egy kis májkrémet - amit szintén szó nélkül megevett - és becsuktuk az ablakot, hátha elmegy. Befogadtuk volna, de féltünk, hogy Lily nem kedvelné. Ezért akartuk elküldeni. De nem ment el. Anyum pont tett egy kijelentést, hogy: -Na becsukom az ablakot, mert majd csak arra eszmélünk rá, hogy idebent van. Erre persze én azt mondtam: -Hát, ha akar akkor a kerítésre úgyis fel tud mászni és ott be tud jönni. Alighogy ezt kimondtam, a macsek már a kerítésünk tetején csücsült, Lily meg izgatottan nyüszített.

Lily tuti, hogy nem bántotta volna, ha le is jött volna a kerítésről a macska, csak megkergette volna, ahogy azt a cicákkal szokta tenni. De aztán nem lett belőle semmi, mert a kis pirinyó cicus meggyőzte magát, hogy hozzánk nem lenne jó bejönni, mert itt kutya van, szóval leugrott a kerítésünkről és elment.
Lily viszont még egy ideig fel volt izgatva és olyan aranyos volt, ahogy oda-vissza szaladgált a kapu és én köztem, mintha azt mondaná, hogy "Na engedj már ki, hadd kergessem meg azt a macskát!". Persze mi nem engedtük ki , mert ha itt lett volna még a mi utcánkban, biztos, hogy nem lett volna jó vége.
Hát így telt el a délelőttünk. A nap többi része, már sokkal nyugisabb volt.:D

Egy jó Lilys nap :)

Halihó!
Képzeljétek, ma olyan jó napom volt! Délelőtt csináltam palacsintát...hmm, de finom volt!

És mellesleg megtanultam úgy megfordítani a palacsintát, hogy feldobom...! Nekem ízlett, de szerintem Lilynek is...mivel adtam neki is. Hát ami jár, az jár. :)
Amúgy délután Lilyé volt a főszerep. Jót játszottunk, de csak keveset, mert Lily elfáradt. Na majd még megyek ki hozzá, most már úgyis hűvösebb van és hátha nem fog olyan hamar kipurcanni. :D

Apropó! Majdnem elfelejtettem! A fene enné meg ezt a feledékeny memóriámat... Hát ha már most elfelejtek dolgokat, mi lesz akkor idős koromban?! Na, de térjünk vissza a tárgyra. (Néha nagyon el tudok kalandozni.) 

Szóval ma még meg is fésültem Lilykét. Jó persze, talán mindennap kéne, de hát úgy is összeborzolja a bundáját 2 perc alatt... Csak most hullik a szőre és már nagyon csúnyán nézett ki, a kis torzonborz. Ezért szántam rá magamat e nemes tettre. :) Szerencsére Lily az a fajta kutyus, aki szereti ha fésülik. Mamám kutyája például nagyon utálja. Viszont Lily tűri, sőt még van amikor abbahagyom és még várja, hogy folytassam is. Amúgy csak hozok egy képet, hogy megmutassam, általában ennyi szőr szokott kijönni belőle:

És ez még kevésnek is mondható. Van amikor tripla ennyi szokott lenni...

Fotózgattam :)

Na hali mindenkinek!

Képzeljétek mostanában elkapott a fotó-láz. Na persze ez nem fertőző. Legalábbis eddig senki sem kapta el tőlem...:D Na szóval mostanság nagyon imádok fényképezgetni...szinte bármit. Azért csak szinte, mert például tutira nem fogok szemétdombot fotózni, meg ilyeneket. Na de ebből jön az, hogy Lily az egyik legjobb modellem hozzá. Igazán jól tud néha pózolni. Nagy kár, hogy ezt most nem tudom bizonyítani, hogy Lilyről milyen jó képek is tudnak sikerülni, mert a Lilys képeim jelenleg még anyum telóján vannak és anyum meg nincs itthon, se a telefonja... De ha már rátértem erre a témára mégiscsak elhozom azokat amik fent vannak a gépen.:D

Egyik kedvenc képem :D

Pókica. Szerintem tök jó lett. 

Kíváncsi vagyok, hogy ki tudja milyen virág ez. Én nem tudom, pedig a mi kertünkben van.

Ezt sem tudom, milyen virág.

Cigánybúza.

Tollas labda.

Egy kis rövid magyarázat: na szóval, most gondolom, néztek itt értetlen fejjel, hogy az előbb azt írtam, hogy nem tudok hozni Lilys képet és most mégis itt van 2 is. Hát ez kérem szépen úgy jött össze, hogy ezeket már korábban felraktam a gépre, de egyiket sem én csináltam. Én pedig azt mondtam, hogy olyat nem tudok hozni amit én készítettem.

Nyarunk

Sziasztok!
Ne lepődjetek meg ha így eltűnünk, mint mostanában, de telik a nyár, a számítógép pedig hanyagolva van. Ebből következik, hogy persze a blog is.
Egyébként viszont nagyon jól megvagyunk, nem történt semmi megbetegedés vagy katasztrófa stb., csak élvezzük a napsütéses kellemes nyarat. :) Lily a nappali órákban inkább henyél és alszik, ami nem is csoda ebben a forróságban.

Lily pihen.

Estefelé viszont már jócskán aktívabb szokott lenni! Épp akkor amikor én már kevésbé...:D
Hát most nincs több mesélni valóm, de remélhetőleg nem soká újabb bejegyzést fogok írni. Addig is hali! ;)

Fürdés^^

Hali! :)
Lilynek megvolt az első nyári fürdése! (Na ez nem azt jeleni, hogy a hőségben nem locsoltuk le sosem egy kis vízzel.) Habár sajnos megvoltak már rá az indokok is... Ugyanis szegény Lilykém, már eléggé vakarózott és sebesre is rágta magát néhány helyen, annyira viszketett neki. :/ Na, de most megoldottuk a problémát! (Meg egyébként is ráfért már egy kis fürcsi...) Anyuval elmentünk a gyógyszertárba és vettünk Lilynek egy kis ampullát amivel be kell fürdetni és akkor: hipp-hopp a viszketés elmúlik! Hát igaz, hogy ez nem pontosan így van, de legalább egy kicsit csillapítja a viszketést.
Alapjában véve, nem is olyan rossz dolog az, hogy megfürdettük Lilyt (leszámítva az eredeti okokat), csakhogy ő nem szereti vizet. Így szegénnyel nem túl mulatságos a dolog, mert nagyon nem szereti, még azt sem ha csak lelocsoljuk. Na de túl vagyunk az elsőn! :) A következő holnap lesz...
Na mindegy hozok képeket a már száraz Lilyről, mert vizesen nem sikerültek képek, mivel nagyon hamar megszáradt...:D

Jé, mégis van egy vizes kép! :O

Ez már akkor volt amikor este dörgött az ég és elbújt a biciklijeinkhez.