Egy jó Lilys nap :)

Halihó!
Képzeljétek, ma olyan jó napom volt! Délelőtt csináltam palacsintát...hmm, de finom volt!

És mellesleg megtanultam úgy megfordítani a palacsintát, hogy feldobom...! Nekem ízlett, de szerintem Lilynek is...mivel adtam neki is. Hát ami jár, az jár. :)
Amúgy délután Lilyé volt a főszerep. Jót játszottunk, de csak keveset, mert Lily elfáradt. Na majd még megyek ki hozzá, most már úgyis hűvösebb van és hátha nem fog olyan hamar kipurcanni. :D

Apropó! Majdnem elfelejtettem! A fene enné meg ezt a feledékeny memóriámat... Hát ha már most elfelejtek dolgokat, mi lesz akkor idős koromban?! Na, de térjünk vissza a tárgyra. (Néha nagyon el tudok kalandozni.) 

Szóval ma még meg is fésültem Lilykét. Jó persze, talán mindennap kéne, de hát úgy is összeborzolja a bundáját 2 perc alatt... Csak most hullik a szőre és már nagyon csúnyán nézett ki, a kis torzonborz. Ezért szántam rá magamat e nemes tettre. :) Szerencsére Lily az a fajta kutyus, aki szereti ha fésülik. Mamám kutyája például nagyon utálja. Viszont Lily tűri, sőt még van amikor abbahagyom és még várja, hogy folytassam is. Amúgy csak hozok egy képet, hogy megmutassam, általában ennyi szőr szokott kijönni belőle:

És ez még kevésnek is mondható. Van amikor tripla ennyi szokott lenni...

Fotózgattam :)

Na hali mindenkinek!

Képzeljétek mostanában elkapott a fotó-láz. Na persze ez nem fertőző. Legalábbis eddig senki sem kapta el tőlem...:D Na szóval mostanság nagyon imádok fényképezgetni...szinte bármit. Azért csak szinte, mert például tutira nem fogok szemétdombot fotózni, meg ilyeneket. Na de ebből jön az, hogy Lily az egyik legjobb modellem hozzá. Igazán jól tud néha pózolni. Nagy kár, hogy ezt most nem tudom bizonyítani, hogy Lilyről milyen jó képek is tudnak sikerülni, mert a Lilys képeim jelenleg még anyum telóján vannak és anyum meg nincs itthon, se a telefonja... De ha már rátértem erre a témára mégiscsak elhozom azokat amik fent vannak a gépen.:D

Egyik kedvenc képem :D

Pókica. Szerintem tök jó lett. 

Kíváncsi vagyok, hogy ki tudja milyen virág ez. Én nem tudom, pedig a mi kertünkben van.

Ezt sem tudom, milyen virág.

Cigánybúza.

Tollas labda.

Egy kis rövid magyarázat: na szóval, most gondolom, néztek itt értetlen fejjel, hogy az előbb azt írtam, hogy nem tudok hozni Lilys képet és most mégis itt van 2 is. Hát ez kérem szépen úgy jött össze, hogy ezeket már korábban felraktam a gépre, de egyiket sem én csináltam. Én pedig azt mondtam, hogy olyat nem tudok hozni amit én készítettem.

Nyarunk

Sziasztok!
Ne lepődjetek meg ha így eltűnünk, mint mostanában, de telik a nyár, a számítógép pedig hanyagolva van. Ebből következik, hogy persze a blog is.
Egyébként viszont nagyon jól megvagyunk, nem történt semmi megbetegedés vagy katasztrófa stb., csak élvezzük a napsütéses kellemes nyarat. :) Lily a nappali órákban inkább henyél és alszik, ami nem is csoda ebben a forróságban.

Lily pihen.

Estefelé viszont már jócskán aktívabb szokott lenni! Épp akkor amikor én már kevésbé...:D
Hát most nincs több mesélni valóm, de remélhetőleg nem soká újabb bejegyzést fogok írni. Addig is hali! ;)

Fürdés^^

Hali! :)
Lilynek megvolt az első nyári fürdése! (Na ez nem azt jeleni, hogy a hőségben nem locsoltuk le sosem egy kis vízzel.) Habár sajnos megvoltak már rá az indokok is... Ugyanis szegény Lilykém, már eléggé vakarózott és sebesre is rágta magát néhány helyen, annyira viszketett neki. :/ Na, de most megoldottuk a problémát! (Meg egyébként is ráfért már egy kis fürcsi...) Anyuval elmentünk a gyógyszertárba és vettünk Lilynek egy kis ampullát amivel be kell fürdetni és akkor: hipp-hopp a viszketés elmúlik! Hát igaz, hogy ez nem pontosan így van, de legalább egy kicsit csillapítja a viszketést.
Alapjában véve, nem is olyan rossz dolog az, hogy megfürdettük Lilyt (leszámítva az eredeti okokat), csakhogy ő nem szereti vizet. Így szegénnyel nem túl mulatságos a dolog, mert nagyon nem szereti, még azt sem ha csak lelocsoljuk. Na de túl vagyunk az elsőn! :) A következő holnap lesz...
Na mindegy hozok képeket a már száraz Lilyről, mert vizesen nem sikerültek képek, mivel nagyon hamar megszáradt...:D

Jé, mégis van egy vizes kép! :O

Ez már akkor volt amikor este dörgött az ég és elbújt a biciklijeinkhez.

Lily 6 éves lett :)

A gyönyörű torta

Heló mindenki!
Bizony, bizony. Lily tegnap ünnepelte 6. születésnapját!
E jeles alkalomhoz illően készítettünk neki is tortát, hisz nálunk egy szülinap sem szülinap torta nélkül. Hát igaz, ami igaz, nem pont egy díjnyertes kivitelezésű ínyencség, de a fő a szándék. Na meg úgy is mindegy volt, mert amúgy sem tartott sokáig. Az ünnepeltünk ugyanis, igen hamar bekebelezte. Ami igazából nem is csoda, mivel a kedvenc ételeiből eszkábáltuk neki, szóval panaszra semmi oka nem lehet a kisasszonynak - bár nem is volt. Na szóval az a lényeg, hogy Lilynek biztosan ízlett és biztosan jót lakmározott belőle. :)

A finom falatok hamar elfogytak...

És így a végére szeretném még idebiggyeszteni, hogy Lily nevében is köszönjük azoknak, akik megköszöntötték őt!♥

Lily a Hot-Dog ☺

Sziasztok!
Igen! Jól olvastátok a címet. Tényleg Hot-Dogot írtam. És nem véletlenül. Röviden: Hot-Dog = Forró Kutya. Na és Lily most nem más mint egy kutya, aki a fekete, dús bundájával fekszik odakint a naptól már felforrósodott betonon a házunk falának dőlve és napozik. Ha nem hiszitek, hát higgyetek a saját szemeteknek!

Nos amikor ez a látvány tárul a szemem elé általában el szoktam rajta csodálkozni, hogy egy kutya akinek amúgy is fekete a bundája - és köztudott, hogy a fekete szín szívja magába a meleget - hogyan bírhatja így a napon való sütkérezést, pláne ilyen tikkasztó nyári napon.

Na és nézzétek! Az előbb mentem ki megint megnézni Lilyt és mit láttam? Így feküdt kint a napon:

Hát remélem, hogy nálatok is ilyen szép verőfényes napsütéses idő van. Sziasztok! :)

Szomszédolás és séta

Helló!
Hát mi tagadás, valóban régen írtunk, de lusták voltunk és eddig is élveztük a már nem is olyan rég elkezdődött Nyári Szünetet. :)
Na de kárpótlásul most jöttem mesélni és remélem, hogy újra belelendülök a blogolásba. Ha már itt járunk akkor el is mesélem a mai kis kalandunkat....:D
Szóval a dolog úgy kezdődött, hogy ma reggel kimentem Lilyhez megsimogattam, köszöntöttem őt - ahogy azt mindig szoktam. Én - mivel ma egyedül voltam itthon - tettem a dolog, ahogyan azt nekem kell. Egyszer csak hívtam Lilyt, de nem jött. Megnéztem mindenhol a kertben, de nem találtam. Hát akkor mentem hátra (mert egyedül ott nem néztem még) és láss csodát! Lily ott ült a szomszéd kertben! Na akkor én hívosgattam, kézzel-lábbal mutogattam neki, hogy jöjjön vissza, de ő csak ült ott és nézett engem, hogy
vajon mitől kergülhettem én meg. Hát amint látom, hogy nem jut a tudatára amit én közölni szeretnék vele - vagy éppen csak nem akarta megérteni - rohantam be a házba és kerestem neki egy kis jutifalatot, hátha azzal sikerül visszacsalogatnom. Nos mire megtaláltam, addigra már nem volt rá szükség, mert Lily ott ült velem szemben - az ajtó küszöbén. Ekkor nagyon megkönnyebbültem.
De ti ne higgyétek, hogy itt vége a történetnek! Még most kezdődik csak a java. Tehát miután megkönnyebbültem, hogy a MI kutyánk visszakerült a MI kertünkbe, én csináltam a dolgomat tovább. Csakhogy nem sokáig lehettem én nyugodt, mert mikor kimentem, láttam, hogy a mi hűséges ebünk megint nincs nálunk. Erre a látványra, irány hátra a szomszéd kerítéséhez és tádám! Lily most is ott ült ahol azelőtt. Na de most már nem volt egyszerű visszacsalogatni. Hiába próbálkoztam, ő most is csak csücsült a fenekén és bámult rám. Erre már viszont kijött a szomszéd is és ő is felfedezte, hogy ott van nála a kutyánk. Ő is próbált rajtam segíteni, megpróbáltam Lilyt rábírni arra, hogy visszajöjjön mihozzánk, de nem sikerült. Aztán kitaláltuk azt, hogy szedjem elő a pórázt és akkor menjek át hozzájuk és úgy talán sikerül hazavinnem. Meg is fogadtam a tanácsot, szaladtam a nyakörvért és a pórázért. Mire azt megtaláltam és indultam volna át, hogy valahogy átráncigáljam Lilyt a helyére, már ott volt mellettem. De ezúttal nem hagyhattam annyiban a dolgot, hogy otthagyom kint és én meg csinálom tovább a dolgom. Mivel Lilykém meglátta a pórázt. És tudni illik, ha ő meglátja a pórázát mindig azt hiszi, hogy megyünk sétálni. Hát, hogy lecsillapítsam a kedélyeket, rá is raktam a nyakörvével együtt a pórázt, becsuktam minden ablakot, bezártam minden ajtót és útnak indultunk. Csak egy itt a bökkenő. Mégpedig az, hogy még sohasem sétáltunk úgy, hogy csak mi ketten.
Nehogy azt higgyétek, hogy nem is akartam! Csak éppen engem még nem mernek elengedni úgy, mert mifelénk nagyon sok a kóbor kutya és féltenek engem, hogy mi lesz ha találkozunk eggyel.
Na de én most belevágtam egy ilyen sétába és egész jól ment. Azért amit az előbb írtam, nem is mentünk hosszabb távra. Éppen csak a szomszéd utca végéig és vissza. De ez is elég volt ahhoz, hogy elérjem a célom. Lily kifáradt, élvezte, hogy nem vagyunk otthon és nagyon örült neki mikor hazaértünk.
Azóta itthon vagyunk és én árgus szemekkel figyelem, hogy ne menjen át megint a szomszédba. A rövidke kis séta után csináltam róla pár képet. Remélem élveztétek a beszámolómat, én pedig már hozom is a képeket, hadd beszéljenek helyettem azok! :)

Egy nem túl jól sikerült lesifotó az ablakból, amikor Lily alszik.